Egy klub életében mindig fontos momentum egy korszakot lezáró utolsó tétmeccs. A Fradi életében ilyen lesz az Eger elleni, Ligakupa-elődöntő visszavágója. Az Albert Stadionba ezután már csak egy barátságos találkozó van kiírva, aztán jönnek a buldózerek és 2014 őszére új otthon varázsolnak az Üllői útra. Szép búcsúnak kell lenni és az is lesz, a Ferencváros győzelem jut a kupadöntőbe és búcsúzik az otthonától egy időre.
Okoskodhatnék úgy is, hogy az első meccsen elért 3-1-s siker után a Fradi félgőzzel is behúzza ezt a meccset, és akár gyengébb játékkal is besétál a Ligakupa döntőjébe. Azért vagyok biztos benne, hogy mégsem így lesz, mivel Ricardo Moniz edzőt ismerve, egyből az öltözőbe parancsolja azt a futballistáját, akin az alibizés apró jelét is észreveszi. Nagyszerű formában, gólerősen játszik a Fradi és a hírek szerint nagy számban érkező szurkolók előtt sem engedheti meg magának a lazítást, egy ilyen meccsen sem. Biztos mindent belead, és otthon is legyőzi Egert. Mert a mostani keret egyetlen játékosáról sem feltételezem azt, hogy füttyszó kiséretében vonulna pihenni a hétvégére.
Hiába áll a bajnokságban ilyen szánalmas helyen a hevesi klub, azért nem falábúak társulata, és ezt már többször bizonyította. Számukra is felemelő lehet az az érzés, hogy részesei lehetnek az Albert Stadion búcsúztatásának. És mint ilyenkor lenni szokott, úgy is fognak futballozni. Azt érzem, hogy nagy csatára késztetik a Fradit, de még a döntetlen is elérhetetlen lesz számukra szombat este. De boldogok lesznek ők is, hiszen részesei lehetnek a történelemnek.
Utolsó kommentek