Hiszek a múlt ismétlődésében és abban, hogy Anglia négy év után újra legyőzi női labdarúgó Európa-bajnokságon Oroszországot.
Többször, több helyen leírtam már, hajlamos vagyok hinni a múlt ismétlődésében, és most megint elő kell vennem ezt: Anglia és Oroszország női válogatottja négy év után találkozik ismét Európa-bajnokságon, ráadásul ugyanolyan kiindulási helyzetből. Akkor is, most is elbukta az első meccsét mindkét csapat, akkor is, most is az életéért lép pályára mindegyik. 2009-ben az oroszok elhúztak 2–0-ra, aztán kikaptak 3–2-re – hogy ez a forgatókönyv megismétlődik, arra nem merek fogadni, de 1,4-szeres szorzóért azért az angol győzelmet merem ajánlani.
Nem elhanyagolható szempont, hogy az angol védelembe visszatér a sérüléséből felépülő Sophie Bradley, miközben az oroszoknál szalagszakadás miatt már véget ért Anasztaszija Pozgyejeva tornája. Mit ne mondjak, az angol védelemre rá is fér a stabilizálás, a gárda az előző két fellépésén hét gólt szedett össze. Az angolok a spanyolok elleni 2–3 során kétszer is egyenlítettek, és csak a 93. percben megpattanó lövésből kapott góllal maradtak alul. Az oroszok viszont végtelenül simán kikaptak a franciáktól, és a mutatott játékuk is azt mondatja velem, most a rövidebbet húzzák.
A sokgólos mérkőzés is simán benne van a pakliban, figyelembe véve a közel- és a régmúltat. A régmúltat említettem, az előző egymás elleni meccsük öt gólt hozott, a közelmúltról pedig annyit: mindkét gárda előző két-két ütközete gólokban gazdag volt, az angolok kétszer is ötgólos csatán estek túl, az oroszok pedig négy-, majd ötgóloson. És ami fontos: mindkét együttes mindkét alkalommal legalább egyszer a kapuba talált, tehát nem csupán a riválisok szórták meg őket. 1,65-szörös szorzóért érdemes elgondolkodni a legalább három gólon.
Utolsó kommentek